A közoktatásról szóló törvény az alkotmánnyal és a kisebbségek jogairól szóló törvénnyel összhangban biztosítja a kisebbségekhez tartozóknak az anyanyelven való oktatás jogát, ugyanakkor anélkül, hogy értelmezné e fogalmakat, tiltja e személyek bármilyen kirekesztését, hátrányos megkülönböztetését. A törvény az érdekeltekre bízza, hogy gyermekük számára milyen óvodai nevelést, illetve iskolai nevelést-oktatást vesznek igénybe.
A kisebbségi oktatás megszervezése, a többségi oktatáshoz hasonlóan, az önkormányzatok feladata. A kisebbségi nevelés-oktatás intézményei nem alkotnak elkülönült, autonóm intézményrendszert. Bár a kisebbségek jogairól szóló 1993-ban elfogadott törvény biztosítja a kisebbségi önkormányzatok számára az intézményalapítás és -fenntartás jogát, erre egyetlen esetben sem került sor. E területen az új jogi szabályozás egyik legfontosabb eleme az, hogy a kisebbségi önkormányzatok számára biztosítja mindazokat az oktatással kapcsolatos jogokat, amelyeket a kisebbségek jogairól szóló törvény megfogalmaz. Ennek megfelelően a kisebbségi önkormányzatok tájékoztatást kérhetnek, intézkedéseket kezdeményezhetnek, javaslatokat tehetnek, a kisebbségi jogokat sértő gyakorlat vagy döntés ellen kifogást emelhetnek. Ennél is fontosabb azonban, hogy a kisebbségi oktatást érintő döntésekkel kapcsolatban egyetértési jogotgyakorolhatnak, tehát a velük való előzetes megállapodás nélkül az iskolafenntartó önkormányzatok nem hozhatnak jogszerű döntést. Az egyetértési jog különösen fontos az önkormányzatok költségvetésének a kisebbségeket érintő részével és az intézmények vezetőinek kinevezésével és pedagógiai programjuk elfogadásával kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése